A magyar lakosság 20-40%-át érinti a visszérbetegség, mely kialakulásának kockázatát több tényező is növeli.  Az alábbiakban részletezzük, hogy kik azok, akiket fokozottabban veszélyeztet ez a betegség.

A terhes anyukák nagyjából felének vannak tágult visszerei. Ezeknek a háromnegyede az első, 20%-a a második és 50%-a a harmadik trimeszter környékén alakul ki.

A várandósság ideje alatt több tényező is vezethet visszerességhez. Az elsődleges ok a terhességi hormonok (oestradiol, progesteron) megjelenése, amelyek különböző mechanizmusok hatására az erek rugalmasságának csökkenését okozzák.

A betegség progresszióját/romlását fokozza, hogy a kilenc hónap alatt jóval nagyobb nyomás nehezedik az erekre a szervezetben keringő vér mennyiségének növekedése miatt. Ez a többlet azért szükséges, hogy a kismama és a baba tápanyag- és oxigén igényét egyaránt fedezze. A növekvő méh és a magzat szintén extra nyomást gyakorol az erekre, így könnyen kialakul a vénás pangás. A megnövekedett testsúly pedig további kockázati tényezőt jelent a terhesség ideje alatt.

A genetikai tényezők fontos szerepet játszanak visszérbetegség kialakulásában. Ha egy közeli családtagja szenved ebben a betegségben, akkor Önnél hamarabb alakulhat ki ez a kórkép. Ha az egyik szülője küzd ezzel a problémával, akkor körülbelül 40% az esélye, hogy örökölni fogja a visszerességet. 90%-os azonban már a kockázat, ha mindkét szülőjét érinti.

Ha olyan munkakörben dolgozik, amely hosszú ideig tartó ülést kíván, akkor növekszik a visszeresség kialakulásának kockázata. Ennek oka, hogy a mozdulatlan pozíció akadályozza a folyamatos érátáramlást. Lelassul a vérkeringés, a vér pangani kezd az erekben, a véna rugalmatlan lesz és kitágul.

Ugyanilyen veszélyes, ha valaki a munkaidejének több, mint 60%-ában áll. A vénák feladata, hogy a különböző testrészekből az odajutó vért visszapumpálják a szívbe és megakadályozzák a vér visszafelé folyását.  Hosszú állás alatt a vénákban található kis szelepek elgyengülnek és nem képesek megfelelően visszapumpálni a vért a szívbe. Ebben az esetben a vér a hosszú álló helyzet alatt felgyülemlik a lábakban és duzzanatot, valamit visszereket okoz.

A túlsúly károsítja a vénák falát, mert az ezzel járó teher nagyon megerőltetően hat az érrendszerre. A megnövekedett zsírpárnák összenyomhatják a hasüreg vénáit, ettől nőhet a lábakra terhelődő nyomás. Első lépésként tehát a többlet súly leadása szükséges megfelelő táplálkozással és testmozgással.

A mozgás amellett, hogy erősíti és rugalmasan tartja az érfalat, az izompumpa segítségével gátolja a visszérben a vér visszaáramlását is. Olyan mozgásformák végzése ajánlott, amelyek segítik a visszaáramlást: séta, kerékpározás, úszás.

A kor előrehaladtával a sejtek és szövetek elvesztik rugalmasságukat, nincs ez másképpen a vénák esetében sem. Az érfal valamint a vénák funkciója is gyengül, kevésbé tudja a szív felé visszaáramoltatni az elhasznált vért. A visszérbetegség előfordulási aránya 30-39 éves kor között 20%, 50 és 59 év között már 47%, hatvan év felett pedig már 59%-os.

Több, mint kétszer annyi nő érintett visszérbetegségben, mint férfi. A hölgyek esetében a kötőszövetek és a vénák gyengébbek, emellett a női hormonok is fokozzák a betegség kialakulásának esélyét. A hormonális fogamzásgátlók vagy az esetlegesen szükséges hormonpótló kezelések növelhetik a visszérbetegség előfordulásának arányát, ezért érdemes jól megfontolni hormontartalmú készítmények (például fogamzásgátlók) szedését.

A terhességen kívül, a menopauza ideje alatt kell fokozottan ügyelni a visszérproblémák megelőzésére, illetve kezelésére. A nők életében ez a másik nagy változási időszak a nemi hormonok szempontjából.

További hasznos tartalmakért látogasson el Facebook oldalunkra!