Kiknek javasolt kardiológiai vizsgálat?

Mondhatnánk hogy mindenkinek, hiszen a legszélesebb körben  alkalmazott vizsgálati technikák, mint az EKG vagy a szívultrahang teljesen ártalmatlanok a szervezetre.  Azon egyének profitálhatnak a legtöbbet egy idejében elvégzett diagnosztikával akik magas rizikóval rendelkeznek a szív- és érrendszeri betegségekre. A magas vérnyomással, cukorbetegséggel, magas koleszterin szinttel élők, a vesebetegek, dohányosak. Azok akik már átestek szívinfarktuson vagy stroke-on, vagy akik családjában halmozottan fordul elő szívbetegség.

A világ fejlett országaiban – így hazánkban is – a keringési rendszer betegségeiben veszítik el legtöbben életüket. A kardiológia az elmúlt  évtizedekben olyan fejlődésen ment keresztül, mely az orvostudományban párját ritkítja. Nagyrészt ennek köszönhetően Magyarországon az elmúlt tíz évben a szívinfarktus miatti halálozás a felére csökkent. A szívelégtelenség területén is új eszközös és gyógyszeres lehetőségek láttak napvilágot, melyek alkalmazásával az egyébként súlyos kórlefolyású betegség „megszelídült”. A stroke jelentős részét okozó ritmuszavar, a pitvarfibrillatio miatti véralvadásgátló terápia is leegyszerűsödött és biztonságosabbá vált.

Minél többen élnek a kardiológia  „forradalmának” vívmányai nyújtotta lehetőséggel annál több életet tudunk megmenteni, életminőségét javítani.

Bejelentkezés

Mit vizsgálunk az EKG-val?

Az EKG a szív elektromos tevékenységét jeleníti meg bizonyos hullámok formájában. A vizsgálat néhány perc alatt elvégezhető és nagyon fontos információkat nyújt.  Megmutatja hogy van-e ritmuszavar, lezajlott-e korábban szívinfarktus, jelenleg van-e olyan nagyon súlyos koszorúér szűkület ami az infarktus közvetlen előszobájának tekinthető. Ezen kívül lehetnek olyan eltérések amik genetikailag örökölhető, rosszindulatú ritmuszavarok előfordulását valószínűsítik. Természetesen a zajló infarktus diagnosztikájában is egyedülállóan fontos szerepe van, ez azonban – ha minden jól működik – a sürgősségi ellátás témaköréhez tartozik.

Terheléses EKG, kerékpár ergometria:

Amennyiben felmerül koszorúsér betegség lehetősége ez a legegyszerűbben kivitelezhető vizsgálati módszer azon betegek esetében, akik mozgásszervi vagy egyéb okokból nem korlátozottak a kerékpár hajtásában.

A nyugalmi EKG csak nagyon súlyos esetekben mutat eltérést. A koszorúsereken lévő szűkületen keresztül nyugalmi állapotban általában átáramlik annyi vér, ami a sejteknek elégséges. Terhelés hatására a szív oxigén igénye a többszörösére növekszik, így a vérellátás már elégtelenné válik. Az oxigénhiányos szívizom jellegzetes EKG eltéréseket hoz létre. Ezek alapján tudjuk a betegeket további rizikócsoportokba sorolni, és szükség esetén további vizsgálatokat (pl.: coronarographi) kezdeményezni.

Echocaradiographia  (szívultrahang):

Ultrahang segítségével a szív struktúráját lehet nagy pontossággal feltérképezni. Diagnosztizálhatók a szívizom betegségei, a különféle cardiomyopathiák, a systoles és diastoles zavarok, a billentyűbetegségek, a ritkán előforduló szívtumorok, kóros folyadékfelszaporodás a szívburokban, infarktus utáni funkciócsökkenés mértéke, szívbelhárgya gyulladás (endocarditis).  Ami viszont nem várható el a vizsgálattól a szívkoszorús erek állapotának megítélése, hiszen ezek néhány mm átmérőjű a felszínen futó képletek. Ezek funkciójáról további vizsgálatok adhatnak felvilágosítást (terheléses EKG vizsgálat, szívizom SPECT, coronaria CT, invazív coronarographia).