Az anyajegyek kialakulása
Az anyajegyek a bőr saját festéksejtjeiből alakulnak ki, amelyek akár már születéskor is meglehetnek, de többségében az idő múlásával jönnek elő. Ezek kétféle módon keletkezhetnek. Egyfelől, hogy a testünkben lévő pigmentsejtek mozgásban vannak. Normális esetben ezeknek egyenletes az eloszlása, így alkotják meg a bőr normális színét. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor ezek a pigmentsejtek a normálistól eltérően elkezdenek kis csoportokba rendeződni, ezzel kisebb-nagyobb anyajegyeket létrehozva a bőr felszínén.
A másik és általában gyakoribb kialakulási ok, az a napfény, egész pontosan az UV sugárzás. Minél több UV sugárzásnak van kitéve a bőr, annál inkább szaporodnak a pigmenttermelő sejtek, így több anyajegy is alakul ki. Ritkább esetekben a hormonális változás következtében is szaporodhatnak, így akár a serdülőkorban vagy a terhesség ideje alatt nem meglepő, ha több, új anyajegyet észlelünk bőrfelszínünkön.
Normális vagy rendellenes – mit nézzünk rajta?
Az egészséges anyajegyek ismérvei:
- gyermekkorban és fiatal felnőttkorban jelennek meg
- gyakoribb a bőrfelület azon részén, amelyet több napsütés ér
- határa éles, jól kivehető
- általában kisebbek, néhány milliméter nagyságúak
- felszínük lehet sima vagy egyenetlen
- alakjuk többnyire szimmetrikus, ritkább esetben szabálytalan
Veszélyes anyajegyek ismérvei – az ABCDE szabály:
- Asymmetry (aszimmetria): alakja aszimmetrikussá válik
- Border (határ): nincs éles határa, körvonala elmosódott
- Colour (szín): ha színe több tónusúvá válik, sötétebb vagy világosabb pigmentfoltok jelennek meg benne
- Diameter (átmérő): alakja megváltozik, növekedésnek indul, akár 6 milliméternél is nagyobb lesz átmérője
- Evolving (fejlődés): ha idő közben az anyajegy megváltozik az említettek szerint, tehát pl. határvonala elmosódik
- +1: viszketni, vérezni vagy váladékozni kezd
