Magyarországon az összes haláleset 54 százalékát teszik ki a szív és érrendszeri betegségek.
Ebből az adatból világosan látszik ezen betegségek kezelésének fontossága.
A szív betegségeit három különböző csoportba sorolhatjuk:

  1. Veleszületett szívhibák
  2. Gyulladásos szívbetegségek
  3. Koszorúerek szűkülete vagy elzáródása okozta szívbetegségek

Ezek közül gyakoriságát tekintve a gyulladásos szívbetegségeknek és koszorúér betegségeknek van fokozott jelentősége.

Gyulladásos szívbetegségek

A szív fala három rétegű, és ezek mind gyulladásos állapotba kerülhetnek.

A külső szívburok gyulladása a pericarditis, a szívizom gyulladása a myocarditis, a szívbelhártya gyulladása az endocarditis.

Kiváltó okok lehetnek vírus, baktérium, parazita fertőzések, allergiás reakciók és autoimmun betegségek.

A szívbelhártya gyulladás során kórokozók telepszenek meg és szaporodnak a szív belső rétegén, és billentyű zsugorodást, funkciózavart okoznak, de a felszaporodó kórokozók nagyobb tömegben leszakadhatnak, és kisebb ereket elzárhatnak bárhol a szervezetben.

A szívizom gyulladást legtöbbször vírusfertőzés okozza, ami a szívizom működés zavarával, csökkenésével jár.

A külső szívburok gyulladása ezen réteg megvastagodását, a szívburok rétegei között folyadékfelszaporodást okoz, amely zsákszerűen szinte megbénítja, lehetetlenné teszi a szívizom helyes összehúzódását. Oka leggyakrabban szintén vírusfertőzés vagy reumás láz.

A szív koszorúereinek betegségei

A szív saját ütőereit koszorúereknek nevezik, mivel a főágak körkörösen körbe ölelik a szívet. Ezek az erek szállítják a tápanyagot és az oxigént a szívizomsejtekhez. Ezen erek szűkületei vagy elzáródása súlyos zavarokat okoznak a szívműködésében.

A koszorúerek szűkülete ismétlődő, múló szívtáji fájdalmat okoz, melyet angina pektorisznak nevezünk.

Súlyosabb esetben a koszorúér elzáródik, és ez igen erős mellkasi fájdalmat okoz, ezt nevezzük szívinfarktusnak. Kezelés nélkül a szívizom részleges elhalását okozza, de akár hirtelen halál is létrejöhet.

Szívritmuszavarok

  • Bradycardia (alacsony pulzus)
  • Tachycardia (magas pulzus)
  • Extrasystole (extra szívdobbanás)

Ütőerek – artériák betegségei

A leggyakoribb artériás érbetegség az érszűkület, érelmeszesedés.

A betegség első szakaszában az érbelhártya betegszik meg. Egyenetlen lesz az egyébként sima felszínű réteg.

A károsodott helyre a véráramból különböző zsírtartalmú részecskék rakódnak le. Később az érfal rugalmas elemei pusztulnak, az ér merevvé válik, belső átmérője szűkül. A szűkült helyre vérrög tapadhat, amely az ér teljes elzáródását okozhatja.

A mész lerakódása csak a betegség végén következik be az elpusztult szövetek helyén. A betegség nem idős korban kezdődik, hanem jóval előbb, rendszerint 45-55 év között. Az érelmeszesedés rendszerint nem terjed ki az egész érrendszerre, hanem inkább egyes szervek ereire korlátozódik.

  • Alsó végtag ereinek elmeszesedése: elsősorban a lábizmok vérellátását nehezíti. Járáskor az izmokhoz kevés oxigén jut, ami fájdalmat okoz a lábizmokban. Pihenésre a láb oxigénellátása megjavul, a fájdalom megszűnik. A járásra jellemző lábfájdalom miatt a betegséget időszakos sántításnak is nevezik. Később a fájdalom állandósul, nyugalomban is jelentkezik, a betegség utolsó stádiumában a szövetek elhalnak, főleg a lábujjak vagy sarok területén.

Sajnos sokszor a végtag amputálása elkerülhetetlenné válik.

  • Nyaki-agyi erek elmeszesedése: az agyhoz a vér négy verőértörzsön át jut el. Az erek szűkülete, merevsége miatt az agy vagy egyes területei nem kapnak elegendő vért. Fejfájás, szédülés, egyensúlyzavar, beszédzavar, látási zavar jelentkezik. Vérnyomáscsökkenéshez, aritmiához társulva jelentkeznek ezek az agyi tünetek.