A visszérbetegség

A visszeresség az egyik leggyakoribb alsó végtagi betegség. A visszér a vénák kóros kitágulása, amely a magyar lakosság körülbelül 20 százalékát érinti, elsősorban a 40 év feletti nők betegsége (kétszer annyi nőt érint, mint férfit). Kialakulásában az álló esetleg ülő foglalkozás mellett az öröklött hajlam is nagy szerepet játszik. A visszér rontja az érintett végtag vérkeringését, súlyos esetekben szövődményként lábszárfekélyt, felületi vénagyulladás, trombózis következhet be.

Ne éljen együtt a fájdalmával, jelentkezzen konzultációra! 

Visszérbetegség fokozatai

  1. Seprűvénák vagy pókvénák (hálózatos visszeresség).  teleangiektáziák és reticularis varicositas
  2. Vastagabb kanyarulatos vénák, vénahálózatok
  3. Visszeres végtag megdagadása, vizenyője, amely főleg a délutáni, esti órákban jelentkezik
  4. A következő fázisban megjelennek a jellegzetes bőrtünetek, a bőrfelszín tömötté, keménnyé válik. A bőr fokozatosan, barna árnyalatban elszíneződik. A barna színeltérés elbomlott vérfesték felhalmozódásából adódik, mivel az erekben uralkodó megnövekedett nyomás és vérpangás eredményeképpen a vér kipréselődik a környező szövetekbe, és ott lebomlik. A bőrön ekcémás kiütések jelennek meg (visszeres ekcéma). Ezek a viszkető, gyakran nedvező, berepedező foltok is általában a bokák környékén kezdődnek.
  5. A korábbi tünetekkel együtt a lábszár bőrén kifekélyesedés nélkül kialakuló világos színű hegek jelennek meg. A rossz keringésű bőr vörös, gyulladt lehet. A bőr jelentősen megvastagszik.
  6. Legvégül sebek, lábszárfekély alakul ki. Melyek néha begyógyulnak, majd később újra kialakulnak. Sokszor a lábszáron a boka felett vagy a boka magasságban körkörössé, nagy kiterjedésű válnak. Ilyen esetben a sebek elfertőződése vérmérgezéses(szeptikus) állapotot okozhat, amely gyakran csak végtag csonkolással, amputációval gyógyítható.

Visszeresség okai

Az alsó végtag vénás hálózata összeszedi a kapillárisokból kifolyó vért, és egyre nagyobb csatornákba összefolyva eljuttatja azt a szívbe. Viszont a vénákban alacsony a nyomás. Ezt el lehet képzelni, pl. mindenki vágta már el az ujjbegyét, abból csordogáló vérzés van. Szemben, ha egy artériát, ütőeret vágunk el, a vér akár méterekre elspriccel.

A talpunkból akár másfél méteres szintkülönbségen keresztül is áramolhat vénás vér a szív felé, és ha állunk, ez a folyadékmozgás a gravitációval ellentétes. Hogy a folyadék-vér oszlop ne hulljon vissza, a vénákban billentyűk helyezkednek el, segítve az egyirányú áramlást. Viszont a kor előrehaladtával, a sok ülés és állás hatására a vénák fala meggyengül, a csövecskék kitágulnak, ezért a billentyűk nem érnek össze, nem zárnak. Így elromlik a folyamatos vénás vér áramlás, a vér pang a vénákban a lábszár, lábfej bedagad.

A nem záródó billentyű miatt megnő a nyomás emiatt ezeken a területeken kitágulnak, kanyargóssá, merev falúvá válnak az erek. Ezért van az, hogy reggelre a lábdagadás megszűnik, mert akkor főleg vízszintesen folyik a vénás vér. A folyamatot erősítheti a dohányzás, a fogamzásgátló gyógyszerek használata, illetve a női hormonális ciklus is.

Ismerje meg modern visszérkezeléseinket! 

Dr. Kiss Attila

Dr. Kiss Attila

érsebész főorvos, visszér-specialista

BEJELENTKEZÉS:
+36 30 963 1363
(hétköznap 9:00 – 17:00)